|
|
|
2003/06/26 Mi tesz olyan összetetté és egyszerűvé dolgokat? Hiszen mindannyian atomokból vagyunk, töltésekkel, vonzásokkal, taszításokkal. Összesűrűsödünk és szétporladunk. Felemésztjük, elégetjük meglévő energiánk, újratermeljük a rendet és megteremtjük a káoszt. Világunkba gyűjtjük a megismert és meg nem ismert világot, és a megkaparintott kincsekkel és hiányokkal sáfárkodunk. Mi tesszük ezt.
2003/06/22 Van, hogy megérint az ismerős melegség, mikor a lelkek találkoznak, a világ túlfelén is. A levegő süket kéksége remegni kezd, és az elme leblokkol, mert a csoda elveszi minden közönyét.
2003/06/12 A köznapi dübörgésben nincs idő megélni a szépet, átélni a jó világba és kiélni a mából. Az emlékek közt kutatva előhúzható néhány szép darab, de gyűrötten és áporodott mélaságban nem tűnnek már olyannak, mint egykor. Eltűntek.
Így a dübörgést kell letompítani, az emlékeket megőrizni tisztán, gyűretlenül. Figyelni, várni és vigyázni. Ezt gondolom. 2003/06/10 "E könyvecskét írtam tulajdon kezemmel, egyetlen példányban, menyegzői ajándékul, kilencszáznegyvennyolc húsvétján: P. J."
Gyönyörű kézírás, nőiesen finom. Lágy szavak és mély lüktetés. Mostam a könyvekről a port, a szennyet, és egyszercsak ez a törékeny füzet került kezembe. Mint idegen naplóba lestem bele, és elszerettem. 2003/06/06 Már megint az evidenciák...
Nehéz meghatározni, mit érzek, amikor az időre gondolok. A homok pergése a szétnyitott ujjak között, a lázas betegágy gyűrődései, a lassú szépség. Idő van. De nehéz határozni. Határai ugyanis nincsenek. Felfoghatatlanok és nincsenek.
Eszméletem kezdetén a megismerés fokozatos volt. Így kell tehát folytatódnia. Ahogy kiszélesedik a világ, úgy zsugorodik össze, és ebben a lüktetésben találkozik felemelt szívem.
Találkozik és felöltözik. A kemény és hideg világ így válik otthonommá, és így nem gubózom magamba. Emellett nem kell elmenni. 2003/06/05 Újra írnom kell, mert elveszek magamban, magamnak, magamtól.
Elveszítettelek érzékeny angyal
és új életem izgalma furdal mióta leomlottak a körém gőgből épült homokfalak
A nap tűzben hevítette a hatalmas könyvtárablakokat és a bábeli könyvtáros új rendszert épített. Katalogizálta és a katalógus szerint sorolta a könyveket. Milyen fantáziát lehet találni a rendben?
A harmónia nem szül művészetet. A rendetlenség szül harmóniát, ha rend lesz. 2003/06/04 Talán meg sem érdemlem mindazt a bizalmat, amit az élettől kapok. Talán megérdemelné az élet a bizalmam.
Nem akartam pályára állni, úgy képzeltem, hogy majd szárnyakat kapok. Nem kaptam még. Helyette megnyílt egy pálya - gyanúsan tiszta céllal, így energiám másba is fektethetem. Erő. Erre van szükségem. 2003/06/01 Evidenciák. Ennyire futja.
Újabb világ született, a Trapiti. Olyan világ, ahol jó. Piripócsi, kispolci, négyszögletű kerekerdős világ, esetlen, bárgyú, otromba, ügyes és okos világlakókkal, színekkel és harmóniával, és főképp: humorral. Darvasi László Koestler után ez év második felfedezettje - nem a tökfőzelékháború, inkább írásmódja miatt. Úgy ír ő is, ahogy gondolok (kával), Tandori, Woolf, Márai sorába állva. |
2003/03 |